Hát ez a könyv nagyon édes! Ha a Magyar Postának image-javításra lenne szüksége, azonnal ehhez a könyvhöz nyúlnék… Ez egy olyan könyv, esetleg sorozat lehet, amivel gyermekünk a „Ha nagy leszek, postás leszek” – gyerekkori vágyak tételmondatától, eljuthat a kőszikla-szilárd „Postás szeretnék lenni” szándék kinyilatkoztatásáig.

Szia Judit! Már annyiszor szerettem volna írni! Nagyon szépen köszönöm a könyvet! ☺ Milán imádja, már csak két mese van hátra és ki is olvastam neki! Kérdezte, hogy anya van második része? Mondtam, hogy nincs…szomorú lett. (Postás Palkó)

Szia! A hétvégén megvettem a könyvet! Az ovisaimnak vettem a Százszorszép Óvodába! Imádják! Alvásnál ebből olvasok! Hálás köszönet érte! Már délelőtt kérdezgetik, Szidi néni, ugye a Postás Palkót olvasod?

Móni! Vendi imádja a könyvet, már ki is olvastuk és most kezdjük újra! Kérlek, köszönd meg a nevünkben Sárközi Juditnak és üzenjük, hogy várjuk a folytatást! (Postás Palkó)

(…) Összességében szerintem ez egy különleges kötet, én nagyon üdvözlöm azt a szándékot, hogy kínáljuk meg a gyerekeket hétköznapi hősökkel, és hogy ismertessük meg velük a különböző foglalkozásokat, mindennapos eseményeket és történéseket. Annyira klassz lenne, ha más hivatásokkal bővülve, sorozattá nőhetné ki magát, én biztosan szívesen olvasnék akár Hentes Henrikről, Könyvtáros Kálmánról vagy Villanyszerelő Viktorról is. 🙂

Szia! Nagyon várjuk a többi részt!

Postás Palkó története nagyon tetszett nekünk, kicsit Bartos Erika munkássága jutott róla eszembe. Valahogy a mondatai, ez a kicsit ismeretterjesztő-jellegű fogalmazás, az illusztrációról nem is beszélve. Szóval Palkó egy igazi kincs, kedves, jólelkű, barátságos és rendkívül elhivatott postás, akinek mindene a munka. Persze közben az életét is megismerhetjük. Szórakoztató, kedves történetek. Emberközeliek, felnőttként kicsit megmosolyogtatóan egyszerűek, de ez nem baj.

Mióta a kislányom doktor néninek készül, minden „doktoros” mesekönyvet agyonolvasunk. Mentős Misi is így járt. 😀 Amitől ez a mesekönyv több egy „doktoros” mesénél, az az, hogy mentős. De nem a „mentő” fétis az egyetlen, ami hozzájárul ahhoz, hogy a könyv gyerekmágnes legyen. Legalább ilyen vonzó, hogy Mentős Misi egy apuka, aki családjával, az óvodás korú kislányával és kisfiával szerepel a hétköznapi történetekben. Jól érvényesül a gyerekek nézőpontja, és gyakori helyszín az óvoda. A szülők pedig feddhetetlenek: tökéletes „hősök” szülői szerepükben is. Külön tetszik, hogy a mesekönyv egyik fejezete pedig pont arra épül, hogy a gyerekek megtanulják, milyen telefonszámot kell vészhelyzetben hívni ( 112) illetve mit kell ilyenkor elmondani. Szóval hasznos

Mentős Misi igazán jó mesekönyv, kedves illusztrációkkal. Nekem, természetesen azon kívül, hogy magyar szerző könyvéről beszélünk, tetszik, hogy értelmes, életszerű történetekről van szó a mesékben, ill. olyan új tudnivalók is vannak benne, amiről pl. mi még nem beszélgettünk óvodáskorú kisfiammal, de eseményhez, kiránduláshoz kapcsolható, így újat is tud tanulni belőle. Pl. 112 hívása, Busójárás, Tihanyi visszhang nálunk még nem volt valamiért téma. De így az egyik kedvenc mese a Tihanyi visszhang lett a könyvből, és meg is beszéltük, hogy amikor legközelebb Tihanyban kirándulunk, kisfiam is megpróbálhat „beszélgetni” a visszhanggal. 🙂 Kisfiamat érdeklik a „hétköznapi hősök” történetei, 2,5 éves kishúga pedig imádta meseolvasás közben a képeket nézegetni. Valamint kisfiammal többször mosolyogtunk azon, hogy nagyjából szó szerint azok a párbeszédek hangzanak el sokszor nálunk is, mint a mesében, pl. a reggeli felkeléskor, oviba induláskor, ill a „nem akaráskor”.

Ami tetszett, hogy a mesék amellett, hogy szórakoztatnak, indirekt módon tudást is csepegtetnek a gyerkőcök fejébe. A híres pesti helyekkel, a postagalambokkal kapcsolatban, vagy éppen arról, hogy vezetés közben veszélyes a telefonnal foglalatoskodni, és hogy a strandon ne hagyjuk őrizetlenül az értékeinket. Hogy tetszett a könyv? Aranyos kis mesék voltak, részben hiteles, részben kicsit szépített apróságokkal a postai munkáról. Tetszett, hogy indirekt módon sok tudást is átadnak a történetek a gyerekeknek. Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv. Kiknek ajánlom a könyvet? Minden gyerkőcnek, aki érdeklődik az iránt, mit is csinálnak a postások munkaidőben és azon kívül is. Azoknak a gyerekeknek pedig főleg, akik kacérkodnak azzal a gondolattal, hogy felnőve majd a postán akarnak dolgozni. (Postás Palkó)

A rajzok nagyon jók, gyönyörűek, a történetek meg iszonyatosan ki vannak találva. A 2 éves kisfiú magától mondja, hogy mi történt, és Mentős Misi mikor mit csinált. Azzal kel, azzal fekszik, még a pisiléshez is magával viszi. Szóval 100% telitalálatos volt a könyv, és minden.